Szobanövényekről általában | |
Mielőtt növényt vásárolunk, gondosan figyeljünk a következőkre:
- Kártevő, betegség ne legyen a növényen (levéltetvek, atkák, gombák vagy baktériumos fertőzések)
- Ne legyen sérült a növény a cserépben, vagy a föld feletti részein
- A gyengén fejlődő, nyurga növények rövid ideig élnek
- A téli hónapokban utcai árusnál ne vásároljunk melegigényes növényt.
- Kicsi vagy tágas szobába vesszük
- Napos vagy fényszegény szobába
- Egyenletesen meleg vagy hűsös helyiségbe
- Gyerekszobába vagy konyhába tartjuk majd őket
A növény kiválasztásánál figyelembe kell vennünk, hogy a lakásunkban milyen lehetőségeink adottak a növény megfelelő tartásához. Mielőtt megvásárolnánk a kiszemelt növényt, nem árt, ha utánanézünk megfelelő szakkönyvekben, hogy tudjuk-e számára otthonunkban biztosítani az ideális feltételeket. A vásárlás helyszínén kérjük szakember segítségét. Szállításnál mindig ügyeljünk az időjárásra. A túl meleg és túl hideg árt növényünknek. Ha otthonunkban tudjuk biztosítani a legideálisabb feltételeket, a kedvező fényt, hőmérsékletet, páratartalmat, vízigényt és tápanyagellátást, akkor nagyon sok örömünk lesz, mert gyönyörű és hosszú életű lesz növényünk.
A növények szervezete a nap fényenergiájának segítségével épül fel és növekszik, Természetes élőhelyükön alkalmazkodtak a hozzájuk eljutó fényenergiához, azonban lakásunkban gondosan ügyeljünk rá, hogy milyen fényigényű a növényünk. Az ablakban tartott növényekhez körülbelül a kinti fény 30-40%-a jut el. A felkelő (keleti) és a lemenő (nyugati) nap sugarai megfelelőek. Az északi kevés fényt ad, nyáron a déli tűző napfénytől pedig óvni kell növényeinket, árnyékolás szükséges. Nem megfelelő fényviszonyok mellet növényünk növekedni tudó része felnyurgul, halvány, sápadt, levelei és szára puha és törékenyek lesznek. Néhány fajta növényünk különösen érzékeny arra, ha elfordítjuk, máshová helyezzük, ezáltal lehullajthatja leveleit, bimbóit. Ügyeljünk arra, hogy ha el is fordítjuk, mindig fordítsuk vissza az eredeti irányba.
Természetes élőhelyükön alkalmazkodtak a hőmérsékleti adottságokhoz is. A szobanövények általában trópusi, szubtrópusi eredetűek, ezért jó nekik az otthonunkban lévő 18-26 °C-os hőmérséklet. Kevés növény viseli el a nagy hőingadozást. Ügyeljünk arra, hogy ajtó mellé huzatosabb helyre vagy például az ablakba a radiátor fölé melyik növény kerülhet.
A központi fűtéses lakásokban általában száraz a levegő körülbelül 40% , a szobanövényeink pedig legalább 60-70%-os páratartalmat igényelnek. Ezért lehullajthatják a leveleiket és bimbóikat is. A száraz levegő miatt elszaporodhatnak a kórokozók (tripszek, atkák). A páratartalom beállítását megtehetjük elektromos vízpárologtatóval, a növény permetezésével (eső-vagy lágy vizet használjunk). Legjobb megoldás, ha a páraigényes növényt egy vízzel és agyag granulátummal töltött lapos tálra állítjuk. Ezzel biztosítjuk a hosszabb ideig tartó párologtatást, így elmaradhat a gyökerek fulladása, pusztulása.
A növény számára a víz létfontosságú, a tápanyagok felvételére, szállítására, hőszabályozásra és testük felépítésére használják fel. Bátran használjunk a növények öntözéséhez langyos, lágy vizet. Az esővíz kiválóan alkalmas. Egyik legnehezebb feladatunk a növényünk megfelelő vízmennyiségének beállítása. Ez mindig a lakásunk, otthonunk egyedi tulajdonságától függ (fűtés-hűtés, fekvés…). Még az is fontos szerepet játszhat a növényünk öntözésében, hogy milyen anyagból készült cserépbe ültettük, például az agyagcserép a felesleges vizet fölszívja és elpárologtatja, míg a műanyag erre nem képes. Még a virágföld összetétele is befolyásolhat. Ügyeljünk a túlöntözés veszélyeire is.
Nem utolsó sorban egészséges növényünk fejlődéséhez jó minőségű, tápanyagokban dús talajra van szükség. Legtöbb növényünknek megfelel a jó minőségű általános tőzeges virágföld. Kérdésünkre a virágüzletben megfelelő tájékoztatást tudnak adni ettől eltérő igényű növényekhez. Ha mégis gyengébb minőségűt vásároltunk, marhatrágya hozzáadásával javíthatunk ezen.
| |
Szobanövényeinket időnként a vastagon rárakódott porrétegtől meg kell szabadítani, tisztítani, mert életfolyamataikat korlátozza, nem utolsó sorban esztétikailag sem szép. Csendes nyári esőkor kitehetjük növényeinket, ha nem lehetséges, zuhanyoztassuk őket. Földjüket letakarjuk, majd a vizet a levelekre engedjük. Esetleg nagyobb leveleknél használjunk szivacsot, megkönnyíti munkánkat. A porral együtt letöröljük a növényről a különböző kórokozókat (levéltetvek, atkák, mészharmatot, korompenészt).
Növényeinket bizonyos időközönként át kell ültetnünk, ez mindig egyedi elbírálás alapján történik, például, ha a földje elhasználódik, vagy ha kinőtte a cserepet, gyökerei teljesen átszőtték a talajt. Az új cserép egy-két centiméterrel legyen csak nagyobb a réginél. Ültetéskor vizsgáljuk meg a növény részeit, az esetleges sarjakat leválasztjuk róla. Ha végeztünk, mindig locsoljuk meg bőségesen a növényt.
Többféle szaporítási technikát alkalmazhatunk: magvetéssel, mikroszaporítással, makroszaporítással, hajtásdugványozással, levéldugványozással, tőosztással, bújtással, légbújtással, oltással, szemzéssel… Legismertebb, legkedveltebb módszer a dugványozás. A növényről levágott részt (hajtást, levelet) meggyökereztetjük.
Legfőbb betegségegek: baktériumos fertőzés, gombás fertőzés, kártevők okozta betegségek.
Könnyen felismerhetjük a baktériumos fertőzést, a levélen és a száron egyre sötétedő vizes foltok jelennek meg, melyet nyálkás váladék kísér, rothadási foltokkal.
A gombás fertőzéseknél bonyolultabb a helyzet, mert sokféle van, leghatásosabb módszer, ha a beteg részt eltávolítjuk, végső esetben jó minőségű vegyszerekkel gyógyítunk. Ez utóbbi megoldás mindig az idevonatkozó szabályok pontos betartásával történhet.
Leggyakoribb kártevők a levéltetvek, atkák, pajzstetvek. Védekezni ellenük vegyszerekkel lehet, különös odafigyelés mellett. Ezeknél az eseteknél kérjük ki szakember tanácsát!
Ha mindent jól csináltunk, akkor szépek lesznek növényeink és sok-sok boldog órát szereznek nekünk. |