Évelő lágyszárú növény, fűszer- és gyógynövény

 

Eredet:

Tibet, Kína, Szibéria mérsékelt éghajlatú termékeny talajain honos. A nemzetség a görög istenek orvosáról, Paenról kapta tudományos nevét.  

 

Jellemzői: 

Bokor formájú, levelei hullámosak, szárnyaltak, gyökere gumós. Nyáron nyílnak illatos fehér, rózsaszín vagy piros virágai, porzói sárgák. Gyökerének hatóanyagai immunerősítő, csökkentik a vérnyomást, fokozzák a méh vérellátását. Görcsoldó, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő. A kínai gyógyászatban a vörös gyökeret fájdalomcsillapító, nyugtató, a fehér gyökeret vértápláló, májműködést serkentő szernek tartják. A fehér gyökérrel vérszegénységet, a máj- és a méh keringési zavarából adódó pangást gyógyítanak. Valamint bőrápolásra használják. A vörös gyökér nagy adagban mérgező! Illatos és szárított szirmait potpurriba, illatpárnába teszik. Sokáig megőrzi csodálatos illatát és frissességét.

 

 

 

-A Fás bazsarózsa (Paeonia suffruticosa) szirmai piros tövűek. Gyökerének kérge antibiotikus, nyugtató, keringésjavító, vérnyomáscsökkentő hatású. Menstruációs zavarok, láz, kelések kezelésére alkalmas.  Az illatos bazsarózsa vörös gyökerével együtt hatásos a gyermekkori ekcéma kezelésében és gyógyításában.    

-A Kerti bazsarózsát (Paeonia officinalis) Japánban főzelékként fogyasztják. A sárkányok táplálékának tekintik. A XIV. században Angliában magjait fűszerként használták, láncot fűztek belőle és lidérces álmok elűzésére használták. Gyökeréből készült gyönggyel gyermekek fogzását segítették elő. A gyökerek görcsoldó, élénkítő főzetét epilepszia, fejfájás, idegesség ellen használták.