Fűszer- és gyógynövény

 

Eredet:

Európa jó vízelvezetésű talajain honos. Hazánkban is őshonos. Más néven vadkakukkfű. Már az ókorban is használták, húsok tartósítására. A rómaiak gyógyító hatását is felismerték. Emésztésjavításra, köhögéscsillapításra és bélférgek ellen használták. A középkorban a bátorság jelképe volt a kakukkfű. Nemes hölgyek a keresztes hadjáratba induló lovagjaiknak olyan kendőt adtak, melyre kakukkfű ágacskát hímeztek. A XVII. század végén a patikákban origanum néven árulták a kakukkfűolajat. Külső fertőtlenítőként használták. 1719-ben Caspar Neumann német vegyész elkülönítette a kakukkfűolaj hatóanyagát, amelyet kakukkfű kámfornak nevezett el. M. Lallemand francia vegyész 1853-ban a vegyület nevét a kakukkfű (thyme) után timolra változtatta. Az I. világháborúig nagyon nagy népszerűségnek örvendett, fertőtlenítőként használták. Azonban az I. világháború kakukkfűválságot okozott. Ugyanis a világ kakukkfűolaj-készletének nagy részét Németországban desztillálták. Amikor Anglia és Franciaország hadat üzent Németországnak, rendkívül nagy hiány alakult ki az életmentő harctéri fertőtlenítőszerből.  

 

 

 

Hajtása elfekvő, erősen bokrosodó, aromás illatú félcserje. Virágai álfüzérekben nyár közepén nyílnak, levelei tojásdadok, rózsa- vagy mályvaszínűek. Magról, tőosztással, hajtásról egyaránt könnyen szaporítható. A leggyakoribb konyhai fűszernövények egyike. Antiszeptikus leveleit tartósítószerként használják. De gyógynövényként is nagyon fontos. Illóolaja két gyógyászatilag fontos vegyületet tartalmaz. Timolt és karvakolt. Mindkét anyag tartósító, baktériumölő és gombaellenes tulajdonsággal bír, de köptető és emésztésjavító hatása is bebizonyított. Fertőtlenítő hatása már nagyon régen kiderült. Virágos hajtásai és levelei illóolajának élénkítő, fertőtlenítő hatása van. Illóolaját szappanokba, arclemosókba, szájvizekbe keverik. Kis mennyiségben a kakukkfű görcsoldó, nyugtatja az izmokat, a méh sima izmait is, enyhíti a menstruációs fájdalmakat. Nagy mennyiségben azonban a kakukkfűolaj és a timol méhstimuláló hatású. Terhes nők csak fűszerként használják, olaját pedig egyáltalán ne alkalmazzák. Teájával köhögést, meghűlést, torokgyulladást, másnaposságot gyógyítunk. Mézükkel nyálkaoldó gyógyteát édesítenek, külsőleg bőrgyulladást kezelnek. A gyógynövényt használjuk, ne az olaját. Az olajából már néhány teáskanálnyi is toxikus lehet. Szédülés, gyengeség, fejfájás, pajzsmirigy-elégtelenség, szív- és légúti panaszok léphetnek fel.   

 

Alfajok:

-Kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) más néven pecsenyefű. Lila virágait álfüzérekben nyár közepén nyitja. Immunerősítő, segíti a zsírok emésztését. Hajtásait fűszerkeverékben levesek, sültek, likőrök ízesítésére használják. Hosszantartó főzés után sem veszít az aromájából. 

-A Citromillatú kakukkfű (Thymus x citriodorus) leveleit csirke, friss gyümölcs ízesítésére használják. Érdekes íze és illata miatt rendkívül kedvelt világszerte.