Évelő kerti növények
![](images/novenyek/242/thumb/ananasz_77.png)
Brazília trópusi síkságain honos a másik nevén csak termesztett ananásznak ismert növény.
![](images/novenyek/292/thumb/articsoka_91.png)
Mediterrán kertek termékeny talaján honos. Más néven árticsóka.
![](images/novenyek/310/thumb/bazsalikom_112.png)
Az ókori görögök és rómaiak számára a növény az ellenségeskedés és az őrültség jelképe volt. Más néphagyomány a szerelemmel hozta összefüggésbe.
![](images/novenyek/97/thumb/begonia_115.png)
A XV. század végén Plumier nevű szerzetes fedezte fel, egy Begon nevű politikusról kapta a nevét.
![](images/novenyek/96/thumb/ciklamen_220.png)
Az év minden szakában találhatók virágzó fajok. Óriási elterjedési területtel rendelkező növénycsoport. Őshazája Európa, Nyugat-Ázsia át Észak-Afrika.
![](images/novenyek/307/thumb/citromfu_228.png)
Dél-Európa napfényes, jó vízelvezetésű talajain honos. Más néven melissza.
![](images/novenyek/91/thumb/dalia_50.png)
A kertek legpompásabb virágai a dáliák, amelyek - a kék kivételével - minden színben és változatos nagyságban, virágformában nyílnak.
![](images/novenyek/295/thumb/edeskomeny_242.png)
Az ókori görögök marathonnak hívták. Marathon egy falu volt Athéntól 40 km-re, amely körül az édeskömény vadon nőtt.
![](images/novenyek/25/thumb/ezustos_pampafu_268.png)
A neve elárulja, honnan származik, a pampákon él, Argentína és Uruguay hatalmas füves földjein. Az ősnövény a sztyeppeken jól megélt.
![](images/novenyek/244/thumb/fali_kovirozsa_273.png)
A IX. században Nagy Károly utasítására a tetőkre kellett ültetni, úgy tartották, hogy megvéd a villámlástól és a boszorkányságtól. Európa száraz, vékony, jó vízelvezetésű talaján honos. Más néven kőrózsa.
![](images/novenyek/302/thumb/feher_arvacsalan_278.png)
Összehúzó, sebgyógyító, vérzéscsillapító hatása miatt külsőleg aranyeres csomó, szem- és hüvelygyulladás, égett és vágott sebek kezelésére, ekcémára jó.
![](images/novenyek/262/thumb/feher_fuzfa_284.png)
Az ókori egyiptomiaknál a Nílus partján növő fehér fűz az öröm jelképe volt. A zsidók szintén örömüket lelték a szép fában, s Mózes III. könyvében Isten elrendelte, hogy az őszi aratási ünnepeket egy fűzfakéreggel fedett ideiglenes menedékhely felállításával ünnepeljék.
![](images/novenyek/280/thumb/feher_urom_288.png)
Eurázsia, Észak-Afrika törmelékes domboldalain, parlagokon honos. Hazánk útszélein és szántóföldjein gyomként megjelenő, gyakori növény. Más néven abszintüröm.
![](images/novenyek/252/thumb/fekete_bors_292.png)
Napjainkban is keresett fűszer. Illóolaja borsos ízt ad az ételeknek. Régen méregdrága árucikk volt.
![](images/novenyek/245/thumb/fekete_nadalyto_294.png)
Európa nedves rétjein, folyópartokon, erdeiben honos. Hazánkban is gyakori növény. Más néven forrasztófű.
![](images/novenyek/282/thumb/fekete_urom_297.png)
Hazánkban gyomtársulásként gyakori növény. Más néven közönséges üröm.
![](images/novenyek/14/thumb/festo_pipiter_303.png)
Régi haszonnövény, melyet néhány éve védetté nyilvánították. Nevét onnan kapta, hogy virágaival festették a gyapjút.
![](images/novenyek/240/thumb/fokhagyma_314.png)
A fokhagyma évelő, hagymás növény, több ezer éve gyógyszerként használják. Termesztik. A fokhagyma jellegzetes, intenzív szagát kéntartalmú vegyületek, a (di)allil-szulfidok okozzák.
![](images/novenyek/102/thumb/frezia_315.png)
A frézia az egyik legillatosabb virág. Egyik változata, a Freesia alba, nagy szenzációnak számított, mikor 1871-ben elkezdték termeszteni. A Freesia leichtlinii-t leszámítva az összes frézia közül ez a legfinomabb és legédesebb frézia fajta.